Worms (település)

	Worms
; Worms címere	; Worms zászlaja
	Közigazgatás
Ország	Németország
Tartomány	Rajna-vidék-Pfalz
Járás	Rajna-vidék-Pfalz (1946. augusztus 30. – )
Rang	járási jogú város
Alapítás éve	i. e. 1. század
Polgármester	Michael Kissel (SPD)
Irányítószám	67501–67551
Körzethívószám	06241; 06242; 06246; 06247;
Rendszám	WO
Testvérvárosok	Lista Tiberias; Auxerre; Mobile; Parma; St Albans; Bautzen (1990–);
	Népesség
Teljes népesség	84 646 fő (2022. dec. 31.)
Népsűrűség	756 fő/km²
	Földrajzi adatok
Tszf. magasság	86-187 m
Terület	108,73 km²
Időzóna	CET, UTC+1
	é. sz. 49° 37′ 55″, k. h. 8° 21′ 55″49.631944°N 8.365278°EKoordináták: é. sz. 49° 37′ 55″, k. h. 8° 21′ 55″49.631944°N 8.365278°E
	Worms Pozíció Rajna-vidék-Pfalz térképén
	Elhelyezkedése Rajna-vidék-Pfalz térképén
	Worms weboldala
	A Wikimédia Commons tartalmaz Worms témájú médiaállományokat.
	Sablon • Wikidata • Segítség

Ez a szócikk a németországi városról szól. Hasonló címmel lásd még: Worms (egyértelműsítő lap).

Worms (németül: Worms) „megyei jogú város” Rajna-Pfalz tartomány délkeleti részén, a Rajna nyugati partján. A város Rajna–Neckar háromszögnek egyik fontos központja. A várost a kelták alapították, Kölnnel, valamint Trierrel vetekszik a Németország legidősebb városa címért.

Története

Alapításától a 9. századig

Wormsot a Nibelungok, és Luther városaként is nevezik. Emellett híres dómjáról is, mely a mainzi és a speyeri mellett a három császári katedrális egyike.

A város környékét már Kr. e. 5000 körül is lakták, földművesek és állattenyésztők. 1896 és 1951 között 25 sírt tártak fel a korai bronzkorból. A környék legrégebbi neve a kelta Borbetomagus volt, (jelentése: Borbet földje) Később a rómaiak a várost 3.-ok, és 4.-ik században Vangionen Civitas Vangionumnak nevezték. A várost a 6., 7. század óta nevezik Wormsnak. A frank korban a városban püspökséget alapítottak, amelynek egyik püspöke, Berchtulf részt vett a 614-es párizsi zsinaton. A Karolingok uralkodása alatt Worms egy katonai központ volt, nem messze a királyi udvartól.

A középkorban és az újkorban

Worms a 9. században még a karolingok egyik hatalmi központja volt, ám a Frank Birodalom felosztása után veszített jelentőségéből. Csak a Száli-házzal kezdődött el a város legnagyobb virágzása. 1074-ben megszerezte a vámmentességet. 1076-ban a városban tartottak még egy birodalmi gyűlést, amelyen IV. Henrik király trónfosztottnak kiáltotta ki VII. Gergely pápát. Emiatt kiátkozták az egyházból – e gyűlésnek egyik következménye a császár híressé vált Canossa-járása lett.

Kiemelt szerep jutott a város zsidó közösségének, amely a 11. században (a mainzival és a speyerivel együtt) a birodalom legfontosabb közösségének számított. 1096-ban az első keresztes hadjárattal a városra rátört a zsidóüldözés. A sok halálos áldozatot követelő csapást a közösség hamar kiheverte. Ennek bizonyítéka az újjáépített zsinagóga a 12. századból.

1122-ben kötötték meg a wormsi konkordátumot. Ebben az időben született meg a városi alkotmány, amely egy önállóan működő városi tanácsot írt le a helyi polgárság képviselőjeként. 1125-ben, a Száli-ház bukásával a Staufok szorosan kötődni kezdtek a városhoz. 1184-ben Barbarossa Frigyes széles körű jogokat biztosított Wormsnak, ez a birodalmi város megalapításának is tekinthető. A 12. században a tényleges hatalomért harc kezdődött a püspök és a városi tanács között, amely a 16. századig tartott.

Miksa császár uralkodása alatt, 1495-ben, újabb birodalmi gyűlést rendeztek, melyben eldöntötték a birodalmi adó, a birodalmi kamarai bíróság bevezetését. Ekkorra már túl volt a város a gazdasági virágzásának csúcspontján. A városi polgárság felkelése (1512/13) és a viszály Franz von Sickingennel (1515-19) tovább zilálták a város gazdasági helyzetét. A város, erre az időre bár hivatalosan szabad birodalmi város volt, de a püspök és a város lakosságát 30 és 50% között kitevő egyházi személyek (ide sorolták az egyház szolgálószemélyzetét is) hosszú tárgyalások után sikerült olyan külön jogokat biztosítaniuk maguknak, hogy a városi tanács hatásköre egyre szűkült. Emellett a 15. század során megerősödött a kurpfalzi őrgróf befolyása a városra (volt olyan időszak, amikor a speyeri és a wormsi püspöki méltóságot az őrgróf testvérei töltötték be).

Ahogy más városokban is, a szabadabb gondolkodásbeli lehetőségek miatt itt is gyorsan elterjedt a reformáció gondolatvilága. Ez felgyorsult az 1521-es wormsi birodalmi gyűlés után, ahol Luther Márton V. Károly császár előtt védte meg a wittenbergi 95 tételét. Worms a reformáció egyik központja lett. 1524-ben itt nyomtattak ki először evangélikus istentiszteleti szövegeket, és William Tyndale itt adta ki az első angol nyelvű Újszövetséget 1526-ban. A városi tanács kísérlete az 1525-ös parasztfelkelés során a püspöki „gondnokság” végleges levetésére azonban kudarcot vallott. Bár Worms evangélikus város lett (katolikusok 1792-ig nem lehettek tagjai a városi tanácsnak), a püspök és az egyházi személyek megtartották előjogaikat és a dómot.

1689-ben, a pfalzi örökösödési háború során XIV. Lajos francia király csapatai lerombolták a várost. 1792-ben a francia forradalom háborúiban francia kézre került, 1814-ig, a napóleoni háborúk végéig Franciaországhoz tartozott. 1816-tól a Hesseni Nagyhercegség része volt, az egységes Német Birodalom létrejöttéig.

A 20. században

A második világháborúban két szövetséges légitámadás után (1945. február 21., 1945. március 18.) a város szinte teljesen romba dőlt. A támadás során néhány perc alatt összesen 1100 tonna bombát dobtak le a belvárosra. Ezalatt 239-en meghaltak, 35 ezer ember vált hajléktalanná az akkori 58 ezres lakosságból. Összesen 6490 épület sérült meg súlyosan, vagy vált rommá. A háborúban nagyrészt elpusztult belvárost modern stílusban építették újjá.

Közlekedés

Közúti közlekedés

A várost érinti az A61-es és az A6-os autópálya.

Vasúti közlekedés

Bővebben: Worms Hauptbahnhof

Vallások

A város lakosságának 39%-a evangélikus (34 000), 30%-a római katolikus (25 000), 19%-a nem vallásos (16 000), 8%-a egyéb vallású (7000), végül 4%-a felekezet nélküli (3000).

Politikai élete

A városi tanácsban a SPD-nek van a legnagyobb frakciója, a polgármester Michael Kissel (SPD).

Frakciók:

év	SPD	CDU	FDP	Grüne	Linke	FWG-BF	NPD	Gesamt
2014	18	17	3	6	2	5	1	52 mandátum
2009	20	17	6	4	2	3	–	52 mandátum
2004	19	21	3	4	0	5	–	52 mandátum

Címere

Egy vörös pajzs közepén egy ezüst színű kulcs van, jobbra pedig egy arany színű ötágú csillag található a címeren. A régebbi címeren csak a kulcs szerepelt, 1890-től használják a mai címert.